„Rengeteg sérüléssel, gyógyult vagy maradandó egészségkárosodással találkoztak az önkéntes munkát végző orvosok és ápolók. Gyakran fordultak meg nálunk végtaghiányos, vagy repesztalálattól sérült felnőttek és gyerekek a magyarországi pályaudvarokon.
A sajtóban és a személyes beszélgetések során is gyakran felmerül a kérdés, hogy meddig menekült a menekült. Amíg lőnek rá, vagy amíg nincs otthona? A Migration Aid önkéntesei mindenképp ezutóbbi nézetet vallják, ugyanakkor nem tartják magukat kompetensnek az egyéni elbírálásban. Határozott és egyhangú véleményünk, hogy csak akkor ül be egy veszélyes gumicsónakba valaki, ha az biztonságosabb, mint az oda vezető szárazföldi út.
A Budapesten és a Magyarországon áthaladó, illetve a többi európai országban és Törökországban élők egyöntetű véleménye alapján a Szíriát környező országokban létrehozott táborok huzamosabb tartózkodásra, a tartós életvitelre alkalmatlanok. Bár a nemzetközi figyelem élénkülésével valamelyest nagyobb figyelmet fordítanak a táborokat fenntartó országok az életkörülményekre, azok színvonala azonban sem az év eleji költségcsökkentés előtti szintet, sem az életvitelszerű minimumot nem éri el.
A háborús menekülteket befogadó primer országokban eltérő a szabályozás, azonban a legtöbb szírt befogadó Törökország menekültügyi szabályozása meglehetősen hézagos és elégtelen. Az ide érkezőktől a hatóságok a tartós tartózkodást lehetővé tévő kártya kiadásakor elveszik az érvényes szír útlevelet, ami lehetetlenné teszi az ország legális úton való elhagyását, mivel Törökország a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold által kiadott nemzetközi útiokmányt nem fogadja el. Tehát a Törökországban nem használt menekültstátusz helyett kiadott, munkavállalásra nem jogosító tartózkodási engedély egyfajta csapda, amelyből belátható időn belül, emberi léptékkel mérve, elsősorban illegális úton, a környező görög szigetekre történő áthajózással lehet szabadulni.
A tartós tartózkodásra jogosult, regisztrált menekültek – akik a genfi egyezmény és az ENSZ Nemzetközi Menekültügyi Szervezete (UNHCR) által meghatározott és elismert menekültstátusszal nem rendelkeznek, - nem jogosultak a munkavállalásra, mivel végzettség birtokában sem kapnak munkavállalási engedélyt. Ezzel a speciális jogi kategóriával Törökországban egyes becslések szerint 3-3,5 millió, javarészt szír, iraki és kurd menekült válik a feketegazdaság potenciális kiszolgálójává. A kizsákmányolásról, az alacsony vagy ki nem fizetett bérekről szóló történetekkel könyvtárakat lehetne megtölteni. A táborok környékén a helyiek elől éhbérért vállalt munkával próbálják a török-szír határ környékén felállított sátortáborokban élők fenntartani emberi mivoltukat, illetve az öngondoskodás látszatát. Nem csak anyagilag, érzelmileg és pszichésen is rendkívül megterhelő és destruktív az öngondoskodás és az önrendelkezés beláthatatlan időre szóló megvonása.